kondor architects

C.S.Ő. Építésziroda Kft.

A 037 helyrajzi számú ingatlan vagyonkezelője a Mecseki Erdő –és Fafeldolgozó Gazdaság (Mecsekerdő Zrt.), míg a 040/2 helyrajzi számú ingatlan vagyonkezelője a Duna-Dráva Nemzeti Park. Mindkét telek tulajdonosa a Magyar Állam. Óbánya Község Önkormányzata a település turisztikai attrakcióinak fejlesztése érdekében, az érintett ingatlanok kezelőivel egyeztetve és egyetértésben Szeretne egy a Mária Zarándokúthoz csatlakozó, zarándok lépcsőt és emlékhelyet létesíteni a Mecsekhez köthető magyar Szentek tiszteletére. A tervezési területként az óbányai sí lesikló pálya mellett húzódó erdőszakasz nyugati sávja lett kijelölve. A projekt a völgyben csordogáló pataktól kiindulva a hegy – már meglévő kilátó melletti – csúcsára vezet fel. A csúcson jelenleg egy erdészeti út fut végig.

A tervezési program kialakítása a Mária Zarándokút részeként jönne létre. A vizsgált ingatlanokra tervezett Zarándoklépcső és emlékhely, közvetlen kapcsolatban van a falu kapujában kialakított Zarándok pihenő és fogadópont egységével, mely mellett egy esztétikus lehetőség nyílik a településen kívül, annak határában történő parkolásra, az esetlegesen gépjárművel ideérkező turisták számára. A fogadó épület maga, összeépítve a patakot áthidaló felújított híddal, lehetőséget biztosít az ide érkező zarándokok számára, egy kis megpihenésre, megtisztulásra, gondolati feltöltődésre, ill. átszellemülésre, mielőtt nekiindulnak a Zarándoklépcsőn keresztül eljutni a hegy tetején elhelyezett emlékezeti térbe.
A fogadóépületben, villamos fogadó, férfi – női (akadálymentes) vizesblokk és különálló ivókút került elhelyezésre. Az épület által lehatárolt tér egyben lehetőséget nyújt azon fatáblák mintaszerű elhelyezésére, melyeket az ideérkező zarándokok magukhoz vesznek, és egy-egy gondolatot ráírva (vésve) felviszik a hegy tetején elhelyezett emlékfalra. Ezekből a falapokra vetett gondolatokból ölt formát és teljesedik ki a hegytetőn álló emlékhely testi és szellemi egysége.

Ezen eljárásban vizsgált ingatlanon maga a zarándok lépcső és a hegytetőre helyezett emlékhely épül fel. A helyszínrajzon jól látható zarándoklépcső nyomvonala úgy lett kitűzve, hogy az erdő minden egyes fáját helyben megőrzi, az építésből eredően egyetlen fát sem kell kivágni. A zarándok lépcső teljes hossza 200 méter, míg az általa áthidalt szintkülönbség közel 150 méter. Az idősebb zarándokok lehetőségeit is figyelembe véve a teljes hosszra, közel egyenlő távolságokra egymástól négy db pihenőhelyet iktattunk be. A lépcső szerkezeti felépítése egy egyszerű, erdei lépcsőként megszokott kialakítást követ. Telített tölgyfa pallók a lépcső élei, melyeket, eléjük a földbe bevert ékekkel támasztunk meg. Mögéjük földet töltünk. A pihenők kialakítása hasonló rendszerben történik, azzal a különbséggel, hogy a pihenő vízszintes területére egy-egy 2 méter hosszúságú szélezett farönkből ülőhelyet is biztosítunk, melyet szintén telített tölgy talpfákra ültetünk. A Zarándoklépcső alsó szakasza a 040/2 helyrajzi számon helyezkedik el, míg fölső 2/3-a a 037 helyrajzi számon nyugszik. A lelki megtisztulás, a szenvedés és tanúságtétel útjaként megfogalmazott Zarándoklépcső környezete az Erdőben, azaz az isteni teremtés természeti környezetében vezet, magában hordozva annak élettel teli mégis nyugtató hatását. A lépcső tengelyének célzott egyenessége, az előttünk álló utat, annak dramatikus kihívásait szimbolizálja, és az emberben élő hitet és elszántságot motiválja a kitartásra, az út megtételére. A Pihenőhelyek egyrészt egészségügyi szempontok végett kerültek kialakításra, másrészt szakaszok, melyekből éppúgy ahogy az életben, visszatekinthetünk a már megtett útra és átgondolhatjuk mire is vagyunk e világon, mi az ami még előttünk van, s mely módon törekedhetünk a kihívások kérdések igaz válaszainak megtalálására.

A Zarándoklépcső utolsó pár fokán már rálátunk a "CSEND és BÉKE” helyére, ahol az idő áll és körülölel a teremtés". Ez az a hely, melyet magunkból, a magunkkal hozott gondolatokból, tapasztalásokból építünk fel. Az emlékfalra felakasztott falapokon végigkövethetjük a többi zarándok által fontosnak tartott gondolatokat, érzéseket, idézeteket. Mindenki itthagy valamit magából és így részévé válik a helynek, közösséget alkot „templomot” épít. A helyben iválasztott fák törzsére lebegtetett ragasztott fatartó keret kezdetben egy átlátszó falként jelenik meg, majd a gondolatokkal felruházott falapok által válik egésszé és alakul át egy „tömör” lebegő fallá. Évente kétszer – ősszel és tavasszal (elmúlás és feltámadás) – egy-egy szabadtéri istentiszteletet kívánunk megrendezni az emlékfalak által körülvett térben. Ehhez a szertartáshoz az emlékfalak által körülvett tér belső részében kialakítottunk egy kis szimbolikus teret, mely templomi apszisként jelenik meg, aminek falában a négy mecseki szent fametszete található.

Az építmények szerkezete részben a meglévő faállományra támaszkodik (védő faék távtartó sor – állítható rögzítő pánt és állítható acél tartókonzol) részben pedig, ahol a fák közötti távolság túl nagy, egy-egy földbe lefúrt statikailag méretezett acél zártszelvény oszlopon ül. Az emlékfal keretének anyaga ragasztott fatartó, mely közé acél huzalok vannak befeszítve a bepattintós rögzítő elemmel bíró zarándoklati falapok tartására. A pad és az apszis falszerkezete tömör fa.