kondor architects

C.S.Ő. Építésziroda Kft.

Az Orfűi Malommúzeum 1970-ben jött létre. A múzeum az őrlés technológiájának fejlődéstörténetét mutatja be az őskortól napjainkig. Ennek keretében - a kézi őrlőköveken felül - kétféle malomtípust ismerhetnek meg a látogatók. Az idősebb a Mekényesről áttelepített járgányos szárazmalom az olajpréssel, a másik az eredeti helyén álló vízimalom, az egykori Nicsinger-malom.
A közel kétszáz éves szárazmalom ma már csak mozdulatlanul állva idézi fel az elmúlt idők őrlési technológiáját. Ha azonban megpillantja a szárazmalom óriási, egykoron lóval hajtott járgánykerekét, nem lesz nehéz elképzelni működés közben is e hatalmas szerkezetet.

Ugyanebben a malomban, 1946-ig működött egy népi olajütő is, amelynek az egyenként közel másfél tonnás tölgyfagerendái ma is valósághűen szemléltetik az olaj sajtolásának folyamatát. A vízimalom ma üzemszerűen működik. A malom berendezéseinek felújítása 1994-ben kezdődött. 2001-ben fejeződött be a vizesárok és a vízikerék helyreállítása. Ettől a pillanattól kezdve a vízi energiát, a hajdanvolt időkhöz hasonlóan az őrlés szolgálatába állították.
A múzeum és valamennyi fejlesztésünk célja nem csupán az, hogy a malmokat, mint ipartörténeti emlékeket mutassa be, hanem otthont biztosít emellett a malomiparhoz kapcsolódó egyéb kultúrtörténeti értékeknek is. Programjai által a malomudvar közösségi térként is szolgálja a vendégek szellemi gyarapodását, kellemes és tartalmas időtöltést biztosítva számukra. A malmok, bár műszaki létesítmények voltak, fontos társadalmi szerepet is betöltöttek. A kenyér és istenség fogalma szorosan összefonódott az erkölcsi felfogásban, és emiatt különös tisztelet fordult a malmok, mint a kenyér előkészítésének helye, egyszersmind az élet forrása felé.
Az Orfűi Malommúzeum jelenleg egy öt épületből álló épületegyüttes, amely egy vízi malommal, hozzá tartozó molnárházzal, egy szárazmalommal, egy kemencés házzal és egy fafaragó műhelyként hasznosított istállóval rendelkezik. A vízimalmot vízfőforrásból kiinduló patakról leágaztatott malomárok működteti, melynek zúgóárka keletről kerüli meg a malomépületet. Az épületek részben láperdős területen fekszenek, melyet egy 2011-ben elkészült aszfaltos út szel ketté. Az úttól délre lápos-erdős terület található. míg az úttól északra fekvő terület, annak elkészülte után kiszáradt, már nem tekinthető lápos területnek.
A Malommúzeumnak jelenleg nincsen bejárati épülete, sem nagyobb léptékű csoportos foglalkozásra, vagy tematikus kiállításokra alkalmas zárt, fűtött tere, A beközlekedés kissé hektikus, ellenőrizhetetlen. A személygépjárművek és buszok parkolása nagyrész a múzeum központjában található az épített örökségként bemutatott épületek tőszomszédságában.

III. Tervezett kialakítás

1. Tervezési program

A tervezési feladatnak két meghatározó eleme van. A múzeumhoz tartozó Fogadóépület és az újonnan létesített Papírmalom és Grafikai műhely. Az új fogadóépületnek több szempontból is fontos szeret szántunk. Egyrészt szerveznie és irányítania kell a múzeum negyed megközelítésének és használatának rendjét. Benne helyezkedik el a turisztikai információ a recepció, az ideiglenes kiállítások és közösségi rendezvények, workshopok tere, az üzemeltetés helyiségei és egy szakirodalmi (malmászati és természetrajzi) könyvtár. Itt helyeztük el a jelenleg szűk keresztmetszetként működő nyilvános wc helyiségeit, melyek így a recepció által jól felügyelhető környezetben és kellő számban kerültek kialakításra.

2. Építészeti kialakítás:

Vizuálisan (első pillanatban) fogadja az idelátogató turistákat és egy képet alakít ki a múzeum megítéléséről. Építészeti értékeiben a környezetbe illeszkedő, természetes anyagokból felépülő, könnyed szerkezet, melynek játékos előtetője egyfajta technikai mobilitás innovációját sugallja a vendég felé. Belső terei fényesek, nyitottak, szabadon rendezhetőek, mi több a teraszok irányába bővíthetőek. Külső tömegszervezése egy korabeli, kisléptékű csűr arányait veszi fel, míg homlokzati architektúrája a faanyag egy újszerű, de mégis múltbéli hagyományokra támaszkodó réteges hártyaszerű rendszerét ölti magára.

3. Kiállítások tere:

A malommúzeumban jelenleg nincs alkalmas tér nagyobb léptékű, időszakos vagy vándorkiállítások befogadására. Az ilyen típusú rendezvényeket jelenleg a szabad ég alatt kénytelenek rendezni, ezzel beszűkítve a kiapaszthatatlan lehetőségek tárházát. Példaként említeném a molnárházban működő kézműves egyesület helyzetét, akik a nyári táborokban elkészült munkáikat nem tudják a múzeum területén bemutatni. Ezen probléma feloldására alakítottuk ki a fogadó épület egybefüggő nagy terét, melyet kiállítások, workshopok, alkotótáborok megrendezésére is lehet használni.

4. Környezetalakítás:

A Malommúzeum fejlesztésével összhangban megszüntettük a malmok közvetlen közelében jelenleg működő parkolást, mely mind balesetveszélyessége, mind vizuális romboló erejéből adódóan káros volt a működésre. A bejárati épület előtti útszakasz kiszélesítésével egy új többfunkciós parkoló – rendezvényteret hoztunk létre, melynek segítségével a malommúzeum területén nem mutatkoznak személygépjárművek, és nem veszélyeztetik a gyalogos közlekedést sem. A múzeum peremén végighaladó települési út forgalmát korlátoztuk és lassítottuk. A turista buszok szintén a múzeum területén kívül parkolnak.
A jelenleg még tanúoszlopként megmaradt két villanykandeláber és a rajtuk futó légvezeték a fejlesztés során le lesz cserélve, a kábelezés pedig föld alá kerül.
A múzeum területén jelenleg nincs szennyvízelvezető közmű, mely hiányosságot a projekten belül pótolni kívánjuk.