kondor architects

C.S.Ő. Építésziroda Kft.

Minden tapolcai fejlesztés alapja, kulcsa csak a tapolcai völgy környezetterhelésének lehető legnagyobb mértékű csökkentése lehet. Minden fejlesztési szándéknak csak akkor lehet lét-jogosultsága, ha ebből az alapvetésből indul ki. Javaslatunkban ezért ezt a megközelítést helyeztük minden döntés alapjává, mind a kis, mind a nagyobb léptékű beavatkozásoknál.

Ebből fakadóan tervünk lényege, hogy az egységes stratégiával kezelendő völgyet - a Kiírást kiegészítve – nem csak a Gyermekváros térségéig értelmeztük, hanem annak történelmi és földrajzi logikája szerint a hejőcsabai irányba elhúzódóan. Az így bevont területen értelmezzük a térség (Egyetemváros, Tapolca) kapuját - a „Tapolcai völgy kapuját”, mint Fogadó térséget. A térség kapuját, mely ebben az összetett helyzetben nem lehet csak egy épület, vagy tárgy, hanem maga is egy térség és ezen belül épületek, és tárgyak együttese. Úgy gondoljuk, hogy ez a megoldás felel meg Miskolc város térszerkezetének, gondoljunk csak a „Győri kapu, Szentpéteri kapu, Csabai kapu …” térségekre.

Az Ökoturisztikai látogatóközpont a Kiírás által meghatározott helyen valósul meg. Építészetileg a land art és az a kortárs organikus építészet stílusjegyeit felvállalva, környezetébe belesimulva van jelen. A Hejő parti vízi világ tanösvény átvezet az épületen, felvillantva az ott látható érdekességek legkarakteresebb elemeit.
A tervezett gyűjtőútnak az Ökoturisztikai látogatóközponttól északra vitt átkötését (Tímár utca – Külső Csabai utca térsége) szintben elemelt gyalogos, stb. utakkal keresztezzük. Az átjárók - a természeti táj folyamatosságát biztosítandó - az autópályák vadátjáróihoz hasonlóan vannak kialakítva.

Az Ökoturisztikai látogatóközpont tartalmi tematikája egy olyan komplex tudástartalmakat és élményeket magában hordozó épületet kívánt, mely működésében nem ragaszkodik a hagyományos értelemben vett múzeumi élményekhez, jóval inkább egy interaktív környezetet biztosit a benne felhalmozott tudások és információk átadására. Maga az épület éppúgy, mint a benne bemutatott kiállítási elemek az ökotudatos, fenntartható létformák koncepciójára épült. Külső megjelenésében szimbolikus jelként, egy természeti környezetbe vetett kavicsként hat. Az épület nagyobb felületei, kiállító terei a föld alatt helyezkednek el, míg a horizont fölé emelkedő részei centrális pontkén jelölik ki helyét és központi szerepét a parkban. A kavicsot megkerülő szalag egyszerre kiszolgáló felülete a múzeumot látogatóknak és a parkot használóknak. Kávézóterasz, kerékpárkölcsönző, nyilvános mellékhelyiségek, fény-csapdában megfogalmazott ökoturisztikai infótáblák és gépészeti terek rejlenek benne. A múzeumi szint kiállító terei három egymástól jól elkülöníthető tematikus térre szakadnak. A „kavics” –ban rejlő kiállító tér a természettudományok tere, melyben egyszerre ismerhetjük meg a helyi jellegzetes flórát és faunát, valamint a természetben működő különböző folyamatok rendszerét (tájalakító rétegvizek – vízjárások, az élő szervezet alapja az ivóvíz, vízbázis védelem, víz fizikai körforgása, vizes élőhelyek, stb…). A félbevágott kavics a természeti horizont víz alatti és víz feletti világát tárja fel, míg a zöldhomlokzatos előadó és híd az épített környezetbe lopott természeti implantátumokra példa. A kavicson kívüli tér a víz megújító erejének, az általa megvalósítható rekreációnak (gyógyvizek, ásványvizek, fürdőzés, sporto-lás, stb…) tematikájára épül. A harmadik tér egy Magyarországon még nem létező tematikus elem: Az épület ökotudatos fenntartható működése. A látványgépészeti tér aktívan – az épület komplex működésén keresztül prezentálja a helyszínen jelenlévő újrahasznosítható energiák alkalmazását (napenergia, vízenergia, geotermikus energia, stb…. A valóság léptékében be nem mutatható rendszereket (pl. szélenergia, zöld –és kék gazdasági szegmensek interaktív modelleken és előadásokon keresztül mutatják be. Az oktatás és szaktanácsadás kiemelt része a múzeumpedagógiának.
A Hejő parti tanösvény egy Híd formájában átfolyik a múzeum belső terein. A sétáló gyalogos úgy válik a kiállítás részesévé, hogy igazából az épületen „kívül” van, de egy-egy nyíláson keresztül belát a Kavics belső tematikus tereibe. Ez egy érdekes és izgalmas lehetőség a motiváció erősítésére, mely a mai múzeumokat messziről elkerülő emberekre is hat.
A kiállítás tematikai felépítése nem zárul le az épület kontúrjain belül, hanem a külső térben megfogalmazott „Öko-játszótér” és „Hejő parti vízi világ tanösvény” felületein folytatódik tovább és válik kerek egésszé. A játszótér különböző interaktív elemei a tanulás, míg a tanösvény természeti változatossága – az ősparktól, a kibővített vizes élőhelyeken (patak, tó, ná-das, láperdő) keresztül a zöldmezős területeken létrehozott landart élménykertekig – a naturális élmények célját szolgálja. A parkban telepített kilátók, lesek, gyalogos, lovas és kerék-páros útvonalak, pihenő zónák és sportfelületek is ki lettek alakítva.

Tervezők:
Bede István
Sári István
Hutter Ákos
Veres Gábor
Rétfalvi Donát
Kondor Tamás
Rohoska Csaba
Medvegy Gabriella

Szakági tervező:
Burányi Endre

Tervező társak:
Szösz Klaudia
Gyergyák János
Gaál Sarolta
Kokas Balázs
Koronczi Péter
Paári Péter

Kategória: 
  • гастроэнтерология в Ассуте
  • гепатология в Ассуте
  • гематология в Ассуте
  • гинекология в Ассуте
  • гинекологическая хирургия в Ассуте
  • искусственное оплодотворение в Ассуте
  • кардиология в Ассуте
  • кардиохирургия в Ассуте
  • нейрохирургия в Ассуте
  • онкология в Ассуте